Az elmúlt évtized egyik legfontosabb témája az üvegházhatás volt. (Az üvegházhatásnak nevezett jelenség során a napsugárzás képes behatolni a Föld légkörébe, de a felszínről visszasugárzott energia nem jut ki, mert a légkörben található üvegházhatású gázok ezt megakadályozzák.)
Itt fontos leszögezni, hogy az üvegházhatásnak két része van: természetes üvegházhatás nélkül a földi élet nem lenne lehetséges, hiszen mintegy 30 C fokkal alacsonyabb lenne az átlaghőmérséklet. A probléma abból adódik, hogy a modern kori fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz, szén), a megnövekedett élelmiszer-szükséglet és állatállomány, ezzel párhuzamosan pedig a csökkenő zöld területek következtében a hatás felerősödött. A előbbiekben felsorolt antropogén eredetű folyamatok során drasztikus mértékben nőtt az üvegházhatású gázok mennyisége a levegőben, melynek következménye a globális felmelegedés, ami klímaváltozáshoz vezet.
Mindenki számára egyértelmű, hogy az autók, gyárak stb. által kibocsátott üvegházhatású gázok nagyban károsítják a környezetet. Azonban mindössze néhány éve kezdtek el komolyabban foglalkozni azzal, hogy az általunk elfogyasztott ételek, különösen a húsok előállítása több káros anyag-kibocsátással jár, mint a közlekedés vagy az ipar.
Egy tanulmány szerint a tenyésztés módjától függően 1 kg marhahús megtermelése során egy szarvasmarha 15-30 dkg metánt bocsát ki (a metánnak a szén-dioxidhoz képest 23-szor nagyobb a globális melegítő képessége, így 3,6-3,8 kg CO2 kibocsátással egyenértékű). Ehhez hozzászámolva az állattenyésztés egyéb folyamatait, amelyek szintén CO2 kibocsátással járnak (takarmányozás, hulladékgazdálkodás) 1kg marhahús előállításakor összességében kb.14,8 kg CO2 keletkezik. Ugyanezen szempontokat figyelembe véve 1kg növény termesztése kapcsán a kibocsátás mindössze 0,5 kg CO2.
Az ökológiai lábnyom egyik része a CO2 lábnyom, mely egy személy, szervezet, termék vagy akár egy rendezvény által kibocsátott üvegházhatású gázt jelenti.
A fenti infografika interaktív, kiegészített verziója is elérhető néhány napja. Ha ide kattintasz minden információt megtalálsz, milyen adatok szolgáltak forrásul. A következő kalkulátor segítségével te is kiszámolhatod mekkora CO2 lábnyomot hagysz a világban.