jó a grafika, különösen a dán zászlót sikerült eltalálni :-)

Én nem úgy látom h szabadalmak tekintetében USA lenne az első.
Japán: 217364
USA:154760

A bejegyzés azon a téves feltételezésen alapszik, hogy az innovációnak köze van a szabadalmi bejegyzésekhez... A kockák mérete inkább a szabadalombejegyzéssel foglalkozó ügyvédek órabérével korrelállhat leginkább.

Magyarorszag sehol nincs. Luxemburg majd annyi szabadalmat jelentett be mint mi. LUXEMBURG! A "hires" magyar oktatas utan, semmi olyat nem tudunk felmutatni ami a tudast termekke konvertalna. Talan, mert minden az adofizetok penzebol kinevelt tudos es mernok kulfoldre tavozik?! Szegyen, hogy 20 eve a nagylenyulas kozepette errol teljesen megfeledkezik a nagypolitika.

Milyen orszagok vannak elottunk? Nezzuk. Uj-zeland? 3-szor annyi szabadalommal. Talan mint a birkanyirashoz kapcsolodna? Ketlem. Belgium m ajd tizszer annyit?? Dragako csiszolasbol, huh? Ausztria nem lehetne sokkal elorebb, es megis az elmezonyben van.

A TV elnok kinevezesek marha fontos es a hatalom bebetonozasa. A KITUD TOBBET LENYULNI vetelkedo 4 eves ciklusaiban erre is szanhatnanak nemi idot a lumpen paraszt mocskos politikusaink.

@NAR: Nagyon igaz
A szabadalom nagyon drága és gyakorlatilag felesleges, különösen, ha egy cég Kínába helyezi ki a gyártását.

Arról nem is beszélve, hogy nem mindegy hogy miről szól a kutatás, azt hiszem nyilvánvaló, hogy egy rákkutatás többe kerül, mint a garázsban összeeszkábált ajtó nyitó mechanika. Azért jól látszik, hogy kutatónak még mindig az USA-ba és Japánban érdemes lenni, mivel megfordítva a statisztika azt mutatja, hogy ott fizetik meg a legjobban az újítókat...

A bejegyzett szabadalmak számának annyi köze sincs az innovációhoz, mint a GDP-nek a gazdaság teljesítményéhez.

magyarorszagnag primitiv barmok orszaga.
kizarolag azok ernek el valamit, akik idoben tavoznak...
Mo-ra szuletni jo dolog, ott maradni idiotasag.

Nemértem miért e nagy felzúdulás sokak részéről, szerintem egyáltalán nem rossz a helyezésünk. Szerintem elismerésre méltó Főleg hogy milyen kis ország és hogy a politikusaink -szinezetől eltekintve- milyen szánalmas módon, NEM támogatják a kutatásokat. Ha elér valaki valamit, azt meg "agyonverni", bebizonyitani hogy "komcsi" (a képzavart most ne elemezzük), pénzt visszavenni. Respect a listán több száz pontot elérőnek és a többi méltatlan helyzetben működő kiváló koponyának !

Vagy esetleg a szabadalmi díjak között van nagyságrendi eltérés:

www.kipo.go.kr/kpo2/user.tdf?a=user.english.html.HtmlApp&c=92004&catmenu=ek03_04_01

www.uspto.gov/web/offices/ac/qs/ope/fee2009september15.htm

Értds: Koreában minden faszságra szabadalmat jegyeznek be, Amerikában meggondolják, hogy vissza fog-e valaha jönni az a forintban milliós nagyságrendű befektetés.

@vidra84: Tényleg a dán zászló a csúcs. De Szlovénia és Horvátország helyét is milyen "remekül" eltalálták! Innovatív grafika, szabadalmaztathatnák. :-)

@Link Elek: Hát ha ilyen barmok élnek itt mint te akkor tényleg elgondolkodtató az emigráció, ha meg te már távoztál akkor szerencsém van.

Amúgy meg igen, tényleg amit itt néhányan megjegyeztek, ez nem innovációs térkép hanem szabadalmaztatási. És a kettő marhára nem ugyanaz.

@HofEE: bizony hogy nem. Szabadalmaztatni bármit lehet, amit más még nem szabadalmaztatott. Nem csak hasznosnak nem kell lennie, működnie sem kell.

@Chaoyang:
2 dolog.

1. Igazad van, ha valaki kicsit is értelmes, az menekül innen. Nem kell ahhoz kiemelkedően értelmesnek lenni.
2. Nincs igazad. Egyáltalán nem nevel túl sok tehetséget a kontraszelektált felsőoktatás. Csak elverik az adófizetők pénzét. Nem a "kommunikációs" főiskolákról beszélek és a minden bokorban közgazdászképzésről. Volt szerencsém a műegyetemet, a Corvinust és az ELTE-t is közelről látni. Ezek sem sokkal jobbak...

Magyarország miért a zöld (1000-10000) kategóriában van? A táblázat szerint 399 patent van, ez bőven narancssárga.

Magyarországra felesleges szabadalmat benyújtani, mert ez egy nagyon kis piac. Nincs mit védeni itt rajta. Ha pedig kintről jön egy termék szabadalma, azok olyan cégek, hogy tele vannak pénzzel és nekik nem oszt nem szoroz, hogy veszendőbe megy e. Mondjuk évente bejelentenek 150 gyógyszert, marad 180 egyéb cuccra. Ebből lesz pár lelkes magyar, aki azt hiszi, hogy a terméke majd üzleti siker lesz. Mivel errefelé nincs kockázati tőke, így a legtöbb ötlet csak a kitaláló fejében marad örökre, mert még a szabadalmi díjat sem tudja kiköhögni nemhogy gyártani.
Ez egy törvényszerű folyamat, mert a kreatív elme nem azoknál van, akiknek pénzük van.

Ez egy fejlődő? ország ezen a téren is :)

A patent war óta nincs sok értelme ennek IMHO.

Innováció - regisztrált patentek száma? Oh god, the pain! :(

@Ppix: Igaz. A 90-es evek elejen ledobbentem, hogy mennyien ugranak a divategyetemekre, mindenki ilyen legbuborek allast akar maganak hirtelen. Az orvos, mernok, epitesz lesajnalt szakma lett, mikozben annak van igazi erteke a sok financ es human okoskodo helyett.

@Ppix: Igaz. A 90-es evek elejen ledobbentem, hogy mennyien ugranak a divategyetemekre, mindenki ilyen legbuborek allast akart maganak hirtelen. Az orvos, mernok, epitesz lesajnalt szakma lett, mikozben annak van igazi erteke a sok financ es human okoskodo helyett.

Afrikában hogyhogy nincs innováció?

@Link Elek: Köszi, de nehogy visszagyere!
Nyilván ahol a pénz, ott tudnak drága kutatásokat finanszírozni, minél olcsóbb munkaerővel (pl gyógyszerek). A szabadalmak bejelentése szerintem is teljesen felesleges pénzkidobás.

Pár megjegyzés:

- a grafika a szabadalmakkal kapcsolatos kétféle számból indul ki: a kockák nagysága a szabadalmi bejelentések (patent filing) száma, és a kutatásra fordított összeg viszonyát mutatja, de a kockák színezése, csakúgy mint a zászlók mellett jobb oldalon szereplő szám az adott ország bejelentői részére bárhol a világon megadott (lajstromozott) szabadalmak (patents granted) számát jelenti (2006-ban). A kettő nagyon nem ugyanaz, a bejelentéseknek csak egy részéből lesz 3..5..8..10.. év múlva megadott szabadalom.

- @flugi_: ez teljes tévedés, a bejelentett megoldásnak működőképesnek kell lennie ("ipari alkalmazhatóság" követelménye), a "hasznosság" meg pl. az USA-ban az egyik alapvető követelmény a találmánnyal szemben. Az újdonsággal kapcsolatban pedig nemcsak azt kell teljesítenie, hogy "más még nem szabadalmaztatta", hanem (bizonyos kivételektől eltekintve) soha sehogyan nem juthatott a bejelentés előtt nyilvánosságra. Természetesen időnként előfordul, hogy egy-egy hivatal szabadalmat ad olyan "találmányra", ami nem volt új, vagy éppen nem működik. Ennek orvoslására a rendszerbe bele van építve az a lehetőség, hogy ilyenkor bárki kérheti a megadott szabadalom megsemmisítését.

- @röntgenszeműlány: a hivataloknak fizetendő díjak csak egy részét jelentik a szabadalmaztatásra fordított költségeknek

- @NAR: szabadalmi bejelentésekkel ált. nem ügyvédek foglalkoznak (mivel műszaki ismeretek is kellenek az ilyen ügyek intézéséhez)

- @LongJohnHolmes: ahogy fent már írtam, a szám nem a Magyarországon megadott szabadalmak számát jelenti, hanem a magyar bejelentők részére bárhol megadott szabadalmak számát

@Fedup Sári: "ez teljes tévedés, a bejelentett megoldásnak működőképesnek kell lennie ("ipari alkalmazhatóság" követelménye), a "hasznosság" "

Ez az elmélet. A gyakorlat az, hogy a szabadalomba ha beleírja valaki, hogy ez XY számára hasznos lesz, azt érdemben nem mérlegelik. Hasonlóképpen, ha a szerző beleírja, hogy X %-al jobban működik, azt sem lehet érdemben megvizsgálni, csak elhinni.

Amit a szabadalmi hivatal valóban ellenőrizni tud, az az, hogy korábbi publikáltsága (szabadalom, cikk, hasonló) nem történt még, tehát kizárólag az újdonság a nehezen teljesíthető kitétel. Ott van még az egyértelműen megépíthetőség a leírás alapján, ami viszonylag egyszerűen teljesíthető.

A valóság még ennél is rosszabb, legalábbis amerikában annyira túlterhelt a szabadalmi hivatal, hogy jobb nevű cégektől bármit elfogadnak, kábé 6 éves késéssel mostanában éppen. Egyik Sun mérnök körülírta a villanykapcsolót, és simán szabadalmaztatta.

Manapság egy szabadalom alig jelent valamit. Nem csak abból a szempontból, hogy könnyen megítélik, hanem azért is, mert a legnagyobb gyártókapacitású zónák, mint Kína, magasról tesznek a szabadalmakra. Személyes kedvencem a szoftverszabadalom, aminek aztán végképp semmi értelme a nagy cégek bebetonozásán kívül.

@Fedup Sári: "ez teljes tévedés, a bejelentett megoldásnak működőképesnek kell lennie"

Na, ez a teljes tévedés!

"Vízzel működő robbanómotor megalkotására alkalmas eljárást dolgozott ki és szabadalmaztatott Gróf Spanyol Zoltán"

Soroljam még?

@röntgenszeműlány: Aha, akkor ezek szerint mivel már előfordult, hogy savanyú tejet vettél a közértben, úgy gondolod, hogy minden tej romlott... Az, hogy van egy "Gróf Spanyol Zoltán" nevű valaki (csak a nevét is érdemes megfigyelni, valamiért fogadni mernék, hogy nem ez van az igazolványában/útlevelében), akinek van egy darab lejárt német szabadalma, ami szerintem sem működőképes dologra vonatkozik, még nem jelenti azt, hogy az egyik legfontosabb követelmény az oltalomképes találmánnyal szemben ne az lenne, hogy működőképes, megvalósítható legyen. Nézd meg akár a magyar szabadalmi törvényt (1995. évi XXXIII.), akár az Európai Szabadalmi Egyezményt (ami alapján az európai szabadalmakat engedélyezik), akár Szabadalmi Együttműködési Szerződést (ami alapján az ún. nemzetközi szabadalmi bejelentéseket lehet megtenni). Ez az ún. "ipari alkalmazhatóság" ("industrial applicability") körében vizsgálható. A magyar hivatal is ennek hiányára hivatkozva utasítja el mondjuk az örökmozgó tárgyú bejelentéseket (persze, ha észreveszi a vizsgáló, hogy örökmozgóról van szó).

Azt is érdemes meggondolni, hogy igazából a szabadalmakkal kapcsolatban valószínűleg az az egyik legkisebb probléma, ha működésképtelen dolgokra véletlenül valaki szabadalmat kap. Ezzel a monopoljoggal ugyanis tkp. nem gátol senkit semmiben.

Amúgy Spanyol Zoltán szabadalmát láttad/olvastad is, vagy csak úgy bedobtad ide a témát?

@flugi_: Az, hogy hasznos, vagy a korábbi megoldásoknál jobb legyen, a legtöbb helyen valóban nem kell. USA-ban kell usefulnak lennie, illetve pl. a régi magyar törvény szerint a "haladó jelleg" volt követelmény -- ez ma már nincs.

Ugyanakkor a megvalósíthatóság, működőképesség gyakorlatilag mindenhol elvárt. Természetesen a hivatalok nyilván nem mindig szűrnek ki minden nem oltalomképes találmányt, ezért áll rendelkezésre a megsemmisítés/felszólalás lehetősége. Megsemmisítési ügy itthon is előfordul, ha valakinek útjában van egy szabadalom, és bizonyítani tudja, hogy nem volt oltalomképes, a szabadalmi hivatal, majd a bíróság előtt eldöntik, jár-e az oltalom. Ha nem, a szabadalmat visszamenőleg megsemmisítik.

A "megépíthetőséggel" kapcsolatban: ennek nem egyértelműnek kell lennie, hanem arra van szükség, hogy a benyújtott anyag alapján a találmányt a szakember meg tudja valósítani. Tkp. erről szól az egész rendszer, ha feltárod a megoldásodat, és így a szabadalmaztatás révén elérhetővé teszed az azzal kapcsolatos ismereteket mások számára (ötletet ad, továbbfejlesztésre ösztönöz), akkor monopoljogot kaphatsz rá 20 évig.

Az, hogy a hivatalok túlterheltek, igaz. Az viszont komolyan érdekelne, hogy egy-egy a sajtóban megjelent érdekes híren kívül milyen alapon tudod megítélni, hogy az amerikai hivatal valóban részrehajlóan jár-e el, és nagy cégeknek bármit engedélyez. Amennyire ismerem a helyzetet, pont az amerikai hivatal az, amelyik egész szőrszálhasogatóan részletes módon, sok oldalon keresztül tudja egy-egy bejelentés hiányosságait kifogásolni.

Azt nem gondolnám, hogy a szabadalom alig jelentene valamit, mi indokolná akkor, hogy évről-évre a világon egyre több és több új bejelentés születik: akik ezeket benyújtják mégiscsak látnak valami fantáziát abban, hogy erre költik a pénzüket. Akár itthon is, gyakorlatilag esélytelen befektetőt találni vmilyen új műszaki megoldáshoz, ha nincs mögötte oltalom. Ugyanakkor persze a feltalálónak is elemi érdeke, hogy legyen egy szabadalmi bejelentés a kezében, mielőtt megpróbál befektetőt/üzlettársat keresni.

Kínával kapcsolatban azt gondolom, hogy valószínűleg nem kell sokat várni, hogy ott is komolyan vegyék a szellemi tulajdont. Arra gondolnék, hogy a II. világháború után Japán volt a "mindent lekoppintunk" országa, mára viszont...

A "szoftverszabadalom", illetve ami annak kapcsán pár évvel ezelőtt az EU-ban történt, az meg tényleg érdekes téma.

@Fedup Sári: "Ugyanakkor a megvalósíthatóság, működőképesség gyakorlatilag mindenhol elvárt."

Ami két gyökeresen eltérő dolog. A hivatal a találmány megépítése nélkül kellene eldöntse, hogy működik-e a dolog, vagy sem. Ezt nem teszik meg, mivel ha ki lehetne találni, valószínűleg nem is lenne szabadalomképes (túl egyszerű, common knowledge dolgokat ugye nem lehet szabadalmaztatni), ha a dolog valami tudományos cikkben le van írva, akkor kábé lehetne tudni, hogy működik-e, de megint nem szabadalomképes a dolog. A szabadalmi hivatal tehát képtelen ellenőrizni a dolog működőképességét.

A megépíthetőség mondom hogy könnyű. Csak le kell írni lépésről lépésre a dolgot, ami alapján akár a hivatalnok is megépíthetné, de nem fogja, idő és pénz hiányában.

A világon azért születik egyre több szabadalom, mert a cégek egymás közti pereskedésének ez a valutája. Az egyik cég bepereli a másikat szabadalomsértésért, akkor ez ellen az egyetlen biztos (értsd: nem bírófüggő) védekezés előkapni a témában saját szabadalmakat. Mivel a téma bonyolult, az igazságszoltáltatás NEM fogja érdemben vizsgálni a szabadalmak alkalmazhatóságát, hanem megnézi kilóra, hogy van-e itt is meg ott is elég, és az alapján dönt.

Ergo tetszőleges nagy cég lemos bárkit, akinek még nincs szabadalma. Egy új cég védtelen minimum 6 évig amerikában, mostanság a 2004-es szabadalmakat fogadgatják el, de a lista minden évben KÉT évvel nő, tehát cirka 12 év múlva fogják elfogadni a szabadalmat.

Mondjuk szoftverre, ami ugye egy olyan téma, hogy egy év múlva már kidobják, annyira elavult.

A témának az Oracle Java-közeli szabadalmaira való hivatkozással történt Android elleni jogi támadás miatt néztem utána egy hónapja, onnan tudom amit tudok. Az Oracle megvette a Sun-t, amelyik cég előtte perek célpontja volt, és kiadta ukázba, hogy MINDENT szabadalmaztatni kell, amin csak egy kicsit is gondolkodni kellett, és kvázi bevezették a havonta egy szabadalom elvárását. Ezt a mérnökök természetesen utálták, ezért is versengtek, hogy ki tud nagyobb baromságot szabadalmaztatni.

www.theregister.co.uk/2010/08/17/golsing_on_sun_goofy_patent_contestas/

Manapság a szabadalom erre való, pereskedéshez kell, támadni vagy védekezni. A lószart is le lehet védeni, aztán egy ügyes ügyvéddel nekimenni bárkinek, hogy mivel lószar amit csinál, lóg egy rakás pénzzel. Azok ilyenkor vagy ki tudják kapni a lócitrom szabadalmát a szekrényből, vagy bukják.

Innovációhoz köze nincsen.

Teljesen igazad van abban, hogy a szabadalom pereskedéshez való, igen, tényleg ez az igazi rendeltetése: kikényszeríthető, hogy más tartózkodjon a szabadalmazott megoldás hasznosításától. Mi más kellene, hogy legyen a cél?

Azért az talán belátható, hogy az, ahogyan a világ legnagyobb cégei használják a rendszert, nem fogja teljes egészében meghatározni, hogy mire és hogyan használható az. Természetesen igaz, hogy nagyobb szabadalmi portfólió birtokában könnyebb sarokba szorítani a másikat, mintha csak egy-két szabadalmad van. Ugyanakkor ha a nagy portfólió csupa "lószarra vonatkozó" szabadalomból áll, akkor azzal bizony kitörölheted akár a ló seggét is. Viszont akár egy-két, egy bizonyos technológia lényegét, magját védő, jól eltalált szabadalom sikeresen blokkolhatja a versenytársakat.

Az egyébként teljesen érthető, ha a fejlesztők számára kényelmetlen teher, hogy az eredményeket át kell konvertálni egy másik, számukra idegen-felesleges területre, és ez kiválthatja a vicces szabadalmak megszületésére irányuló kontesztet.

Hazai vizekre evezve Amerikából: itthon bizony nem egy esetben előfordul, hogy a nagy külföldi cégek sikertelenül próbálkoznak a hazai cégek ellen bitorlási perben, és a bíróság az alperesnek ad igazat, hiába a sokszoros tőkeerő. Bitorlási perben egyébként nem kérdés, hogy az alperesnek milyen szabadalma van, a bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy megvalósította-e a szabadalmazott megoldás valamennyi kötelező jellemzőjét (kicsit pontosabban: ráolvasható-e a szabadalom valamelyik főigénypontja az alperesi megoldásra).

Alperes pluszban annyit tehet, hogy megkísérli megsemmisíteni felperes szabadalmát, azaz bebizonyítani, hogy az nem volt oltalomképes (na itt akkor ugye a vicces szabadalmaknak el kell bukniuk). Ez itthon külön eljárásban zajlik, de van, ahol ezt magának a bitorlási pernek a keretei között elbírálják.

Ugyanakkor nem csak olyan bitorlási perek vannak, ahol multi perel magyar céget, hanem vannak azok is, ahol két kb. egyforma méretű magyar cég a fel- és alperes. (Persze az itthoni perek száma nem mérhető az amerikaiakéihoz, ráadásul a sajtót sem érdeklik ezek az összecsapások ált. még akkor sem, ha két ismert cégről van szó.)

Összességében azt szeretném tehát mondani, hogy amire a véleményedet alapozod az egész rendszer vonatkozásában, az csak egy szelete a dolognak. Olyan ez, mintha azt mondanád, hogy az egész egészségügy egy szar, semmi köze a gyógyításhoz, csak arról szól, hogy a mocskos multi gyógyszergyártók megtömjék a zsebüket.

Végül hozzájárulnék a vicces szabadalmak listájához néhány magyar példával: bár csak a címek hozzáférhetőek, de van köztük egy-két igazi gyöngyszem már ez alapján is (remélem működik a link, felugró ablakot engedélyezni kell): http://84.2.39.106/pia/pia10_10reg.htm?v=hunpia&a=s&l=hun&m=list&qq=all%3D%28pleva%20dezs%u0151%20zolt%E1n%29&o=|sort:PN_|pagerecs:20|listform:LIST|recform:record|picperraw:6|picperraw_r:3|picsize:120|picsize_r:200|subappnum:0|picpersub:1|sellevel:PIC|results:yes|fldgrp:PR,IPC,TI,NA,AB,CL,PIC,ARU,INT,BEF,IKT|inid:no|picinlist:yes|paran:yes|hints:yes|pnpage:yes|hprn:y

@Fedup Sári: kemény link :)

Amennyire én látom (és remélem ez az amerikai precedensalapú marhaság miatt van) az csak az elmélet, hogy nem kilóra számít a szabadalom. Nem hiszem, hogy a RISC - JVM ügyben bármelyik mérnök a felperesnek adott volna igazat, ha érdemben vizsgálják a szabadalomban foglaltak leírását.