"Ennek neve Dinamikus fékezés energiaveszteség nélkül."

ez nem igaz. ha csak a videót jobban szemügyre vetted volna, feltűnt volna, hogy a leeső tárgyak mozgási energiájának csak töredékét tudják (lehet!) hasznosítani. ha energiaveszteség nélkül lehetne megvalósítani, akkor már rég létezne örökmozgó, és nem 400 forintos benzint kéne tankolni. amúgy én sem vagyok mű-szaki, csak az energiamegmaradás törvényére még emlékszem.

ettől ez még egy kurva jó és hasznos dolog. a formula 1-es autókban a KERS ugyanezen az elven működik.

amúgy köszi a videót, jó volt megnézni.

@dildozer: "It's called Dynamic Braking!" -akkor ezt hogy érti?

ez pofon egyszerű... rugókat kell használni fékezéskor, azok tárolják az energiát, mint a kenguru lábízülete, ami rugalmas, és abból az elnyelt energiából tud akkorát ugrani.

@musi:

Köszönjük, ezzel meg is van oldva az évezredes probléma!!!!!

más:

Miért nem blogolok tovább
2010.12.05. 16:10 | musi

Amiről TÉNYLEG nem kéne fotót csinálnod, mert gáz
2010.12.05. 21:16 | musi

5 óra és 6 perc... eddig bírtad?

:-)

Nem ertem...

Jenki parasztvakítás.

Egyébként meg keress rá, és megtudod, mi az.

Egy olyan országban, ahol fele annyiba kerül az üzemanyga, mint itt, nem kell számítani semmi csodára.

Egyébként meg ott a videó, nézd meg, a tévéshop őshazájában ilyen a takarékos mozdony reklám:
5 nyúton erő meg egy egész hét nyúton energia, a mozdony meg ezer nyúton gyors és kétezer nyúton erős, akkor 5+6+100 = ezer nyúton energiát takarít meg!
Még mindi nem érted he?!
De azért jók ezek a lassított képek, mi? vakulj paraszt.

Alig vannak villamosított vasútvonalaik, mert nem éri meg nekik ezzel szopni.

A dynamic braking jelen esetben annyit tesz, hogy az energia nem kárba megy, hanem pocsékba.

1. A "dinamikus fékezés" során a mozgási energiát elektromos- vagy hőenergiává alakítják. Egy teljesen mechanikus dinamikus fék esetében a forgó elemek egy viszkózus folyadékban forogva alakítják át a mozgási energiát. (Hővé.) Az elektronikus dinamikus fék esetében a dinamó mintájára kerül átalakításra a mozgási energia.

2. A GE vonatok technikai ismertetőjében olvasható: "In addition to air brakes, the Evolution Series is equipped with dynamic braking technology that reduces wheel and brake shoe wear by an estimated 20 to 40%, depending on usage."

Gyanítom, hogy egy mechanikus dinamikus fékrendszerről van szó, ahol a lapátok normál esetben nem állnak szögben - könnyen siklanak keresztül a "zselén" - fékezéskor azonban elfordulnak, így lassítva a mozgást.

Nem értem, minden állomáson kitesznek majd egy bazinagy zselétortát, és abba hajt bele a mozdony?

@Paulybird:
és ott van még, hogy a mozdony 30 nyúton magas és 200 nyúton hosszú. Az egész szerelvény meg 1000-2000 nyútonnál is hosszabb, a kerekek pedig PSI-ben szegények. Most számold át újra az új adatokkal is.

@dildozer:
'a leeső tárgyak mozgási energiájának csak töredékét tudják (lehet!) hasznosítani'
Így igaz.

'ha energiaveszteség nélkül lehetne megvalósítani, akkor már rég létezne örökmozgó, és nem 400 forintos benzint kéne tankolni'
Pontosan.

'a formula 1-es autókban a KERS ugyanezen az elven működik'
Úgy van.

@musi:
'rugókat kell használni fékezéskor, azok tárolják az energiát'
Baromság. Mekkora rugó kellene szerinted egy tehervonat mozgási energiájának tárolásához?

@Paulybird:
'A dynamic braking jelen esetben annyit tesz, hogy az energia nem kárba megy, hanem pocsékba.'
Közel sem. A példákban ugyan valóban elég 'lazán' bánnak az attribútumokkal, de a lényeg azért érthető: ha egy nagy tömeg felgyorsításához szükséges energiának (ill. az ezzel szorosan összefüggő gyorsítóerőnek) csak a - példabeli -negyedrészét tudjuk megmenteni, az is óriási megtakarítás.

@Dr. Antekirtt:
'Az elektronikus dinamikus fék esetében a dinamó mintájára kerül átalakításra a mozgási energia.'
Itt is erről van szó, világosan írják a nyitóképen: "converting momentum into electricity".

'Gyanítom, hogy egy mechanikus dinamikus fékrendszerről van szó, ahol a lapátok normál esetben nem állnak szögben - könnyen siklanak keresztül a "zselén" - fékezéskor azonban elfordulnak, így lassítva a mozgást.'
Biztos, hogy nem. Az mitől lenne dinamikus? Ugyanúgy hővé alakulna végül az energia, csak sokkal körülményesebben. Villanyt termelnek (mint a KERS) és visszatolják a hálózatba. Villamosok is működnek már így. Itt nem a *technológia* az újdonság, hanem az alkalmazás területe.

Pedig a vonatoknál - ahol a tömeg a mozdonyban kimondottan jól jön, többféle megoldás szóba jöhet:

- Termeljünk vissza a felsővezetékbe. Hiszen amit visszatolunk, úgyis lesz a pályán, amely mozdony épp elfogyasztaná. Hegyvidékre tervezett inverteres trolibuszokra is igaz ez. A benzines Ikarus nem fog visszatermelni, ezért furi hogy hegyvidékre nincs troli hazánkban, síkvidékra annál több.

- KERS .... E = 1/2 C * U^2 ... nagyfesz kondenzátorba az energiát. Persze értelmesen, jó hatásfokú inverterrel.

- Rugó ... szerintem felejtős, nincs ekkora rugó.

- Lendkerék: E = 1/2 m * v^2, ahol v = 2*pi*f * r. A Coriolis-erő hatására kell figyelni és arra, hogy a centripetális erők ne tépjék szét a lendkereket.

Hajj micsoda tudományos posztot sikerült csinálni a semmiből :D Mondjuk a GE meg önmaga szarta a spanyolviaszt, az se semmi. Emberek, itt semmi másról nincs szó mint effektíve motorfékről, főleg dízelmozdonynál... villanynál tényleg van értelme, hiszen a felsővezetékbe visszatáplált áramot fel tudja venni az azonos szakaszon levő másik mozdony, de dízel-villamos mozdonyban ezt maximum a klímára meg a fűtésre tudja felhasználni (bár az se hülyeség, persze). Ami meg hidraulikus hajtásrendszerű ott még káros is, mert inkább féktuskót kelljen cserélni a kocsikon mint hajtóművet a mozdonyon.

Az amcsiknál ennek a gyakorlati haszna a tehervonatoknál van, ahol nem ritkán 5 mozdony továbbít 10-20 ezer tonna rakományt. Egy durvább lejtőn aztán a kerék futófelületéhez szoruló féktuskók igen hamar átforrósodnak és elvesztik tapadásukat ezzel együtt pedig a fékező erejüket plusz elég gyorsan kopnak is. Éppen ezért gyakran kizárólag azért ráraknak egy mozdonyt, hogy motorfékkel (=dynamic braking) segítsen a dögnagy vonat megállításában. Annyira, hogy ebből volt is egy nagyon nagy baleset, amikor az egész vonatban csak egy jól működő dinamikus fék volt, és a lejtőn a vészfékezés ellenére 56 km/h sebességkorlátozáson 177 km/h-val siklott ki.

en.wikipedia.org/wiki/San_Bernardino_train_disaster

@gozos: bocsánat, dízeles Ikarus akart lenni...

@gozos:
'a centripetális erők ne tépjék szét a lendkereket'
Centri_fugá_lis.
A ~petális legfeljebb összenyomja! );-D

lassított felvétellel + pinával mindent el lehet adni

Peeeersze, ha ez visszatáplál a hálózatba, akkor elfelejtettek áramszedőt tenni a mozdonyra. Írok is gyorsan nekik egy e-mailt, mielőtt más is észreveszi!

@trz176:
Valóban. Szerencsére észrevették, úgyhogy inkább akksit raknak a mozdonyba (www.getransportation.com/rail/rail-products/locomotives/overview.html) :
"Hybrid Locomotive
Our engineers are designing a hybrid diesel-electric locomotive that will capture the energy dissipated during braking and store it in batteries."

www.getransportation.com/rail/rail-products/locomotives/overview.html

Mi a tanulság ebből a videóból? Ha zselének ütközik a vonat, akkor az jó? Vagy zseléből fogják gyártani a mozdonyt?

Vazze, a BKV-nál a villamosok például fékezéskor visszatáplálnak áramot a rendszerbe, így hasznosítják a fékerőt.
Spanyolviasz, grat.

A visszatáplálásos fékezést a "szakma" rekuperációs fékezésnek hívja, így is érdemes ráguglizni. Nálunk villamosok, trolibuszok és persze a legrégebben villanymozdonyok használják ezt a technológiát.

Fura a rekuperációt újdonságként feltüntetni látni.
Már az első Kandó mozdony 1901-ben, az 1930-as években a budapesti villamosok, kisföldalattik, és az MTB-82-es trolik 1949-ben is tudták ezt.
Szóval nagyon szép, hogy elhozza nekünk, földi halandóknak ezt a nagytudású GE, de ilyenünk már 100 éve is volt. Azért a videó szép, színes, szagos!

digitus.itk.ppke.hu/~szema/FJFVV_kocsik.htm
villamosok.hu/troli/mtb/index.html
villamosok.hu/nza/26002800.html

@gyík: Igen, régen visszatáplálták, de tudtommal a BKV fosszíliái pár éve úgy döntöttek, hogy nem kell nekünk ez az energia, mert "nehéz tárolni, felhasználni".

@zuglauer:

Nem, azért hál istennek, ez az ésszerű dolog még működik náluk. Egy villamosvezető ismerősöm pont nem rég fejtegette, hogy állandóan anyáznak az utasok megállásnál, mert a visszatáplálás a villamos tényleges megállása előtt egy pár pillanattal kapcsol át "hajtó" üzemmódba, és olyankor egy pillanatra elenged a motor fék, és ekkor van egy rántás a villamoson, amitől mindenki kicsit előre fele mozdul ugye.... :)

De állítólag van valami kapcsoló, amit nem használhatnak - kopik, vagy mi - amivel pont ezt az átmenetet lehet áthidalni valahogy, de kiakadva mondta ismerősöm, hogy ezt tényleg a kapcsoló elhasználódás miatt nem engedik használni. :SSS

Nincs a videón mit érteni, annak tényleg csak annyi köze van a dinamikus fékezéshez, amennyi látszik: hogy ez sokkal egyszerűbb jelenség annál, hogy mindkét esetben fékeződnek dolgok és hogy mindkét esetben van energiaátvitel, ennyi.

Ugye a reklámszöveg az, hogy enélkül sokat piszkolnánk a környezetet, majd a piszkolást bemutatják úgy, hogy energialeadás nélkül darabokra törnek az egyes tárgyak. Ha tökéletes lenne a párhuzam, az azt jelentené, hogy "dinamikus fékezés" nélkül összetörnének a vonatok.

@Tetves Dög:

Épp a lényeget nem írják le, hogy miben áll ez nagy zöld újítás, csak ilyen zselészarokat pattogtatnak.

Az addig oké, hogy mozdonyokon szokott lenni "dinamikus fék", ami annyit tesz, hogy a villanymotorok generátorként működve a mozgási ebergia nagy részét villamos energiává alakítják. Villamos mozdonyoknál ezt szépen vissza lehet tőtteni a felsővezetékbe, a másik villanymozdony meg kiszopkodja onnan. Egy részét. És ha épp jár arra másik mozdony. Ezt a megoldást kábé akkor fejleszthették ki, amikor szeletelt kenyeret és a melegvizet.

Ezzel szemben dízelmozdonyoknál az így termelt villanyt szépen ráeresztik egy nagy ellenállásra, és azon diszipálják el, az mégiscsak kevésbé érzékeny arra, hogy megemelkedik a hőmérséklete pár száz fokkal, mint egy féktárcsa...

De vajon mit csinálnak ezzel, ha zöldíteni akarják?
Ezzel töltik az akkumulátorokat a segédüzemi berendezésekhez?
Vagy beletesznek a mozdonyba pár tonna aksit pluszba, és gyorsításnál valahogy ezt is bekínálják a hajtómotoroknak? Tehát gyakorlatilag építenek egy olyan hibridet, mint egy Toyota Prius?

engem ezek érdekelnének...